Ma vagy három éves

Marék Veronika: Boribon születésnapja

Tegnap volt a fiam harmadik születésnapja. Nagyon más volt, mint Boriboné. A torta ugyan kerek volt, nálunk is csengettek Bencéék (tényleg, tényleg, csak kutyát nem hoztak), mi is próbáltunk csinosak lenni, de se a torta, se Bencéék érkezése nem volt egy percig sem titok. Sőt, Misit be is szerettem volna vonni a sütésbe, de aztán végül mégis úgy alakult a nap, hogy magamban készíthettem el, így volt, aki aztán eltátotta száját meglepetésében. Szegény Boribonnál kicsit túlfeszíti a húrt Annipanni a sok titkolózással, Boribon egy darabig nagyon örül izgalmában, de aztán elfogy a türelme és nagyon nem érti, mi történik: elsírja magát és világgá akar menni. Ekkor Annipanni végre karon fogja és betereli az ünnepi asztalhoz. Boribon három éves.

Marék Veronika könyveinek zöldellése nem egészen hétköznapi jelenség: grafikái száz százalékban egy fél évszázaddal ezelőtti világ termései, amelyek csodálatos módon az azóta felnőtt és szülővé, nagyszülővé vált generációk számára még mindig akkora értéket jelentenek, hogy feltétlen meg akarják mutatni kicsinyeiknek. Még akkor is, ha azóta tucatjával jelentek meg jó és kevésbé jó könyvek ebben a műfajban. Ezek a figurák kedvesek, de nem édesek. A fércelt kismedve és a copfos kislány barátsága pedig olyan természetes és szeretetteli, hogy ha találunk is a könyvekben tanító jellegű mondatokat, biztosan érezni fogjuk, hogy ezek a könyvek valami nagyon kerek egészet tükröznek és nincs bennük fárasztó didakszis. Az egyszerűség itt nem bárgyúság, az érzelmek valódiak. Marék Veronika 2018-ban beszélgetett Árvai Magdolnával, az interjú a Nők Lapja hasábjain jelent meg. Épp erről szólt az első kérdés és válasz:

Sok interjúban kérdezik Marék Veronikától, ki is valójában Annipanni, ki Boribon? Kik ők egymás számára? Ő pedig általában valami olyasmit mond, hogy a lényeg az, hogy Boribon egy kicsi lény, akit óv valaki nála nagyobb, érettebb: Annipanni. És ez épp elég, nincs szükség magyarázatra.

Ami a kulisszákat illeti, minden nagyon hetvenes évek: a pletyka a falon, Annipanni miniruhája és katicás hajgumija, a népi váza és az esztergált falióra találkozása a konyhában, a párnahuzat óriás pettyei, a trapéz pizsama, minden. De ez az egész úgy, ahogy van, megül itt 2021-ben, 1973 óta nem vesztette el hitelességét és báját. Van, aki őrzi, és van, aki friss szemmel nézi. Talán azért is vált örökzölddé a Boribon, mert írója, rajzolója soha nem a sorba beállva alkotott, hanem hozott valami újat. Indulására így emlékezik a fent idézett interjúban: „Nálunk ötvenötben még nem volt divatban az egy kép, egy mondat stílusú mese.” 

Az érdekes, hogy ma sem ez a legnépszerűbb itthon. Sokan gyanakvóak a kevés szöveggel megírt könyvekkel szemben. Azért néhány kivételt hajlandóak elfogadni. Marék Veronika az egyik.

Boribon és Annipanni kalandjai Róka úréknál