Mészöly Ágnes: A kupolák titka
A kupolák titka hosszan hömpölygő, feszültséggel teli történet többszörösen körültekeredve Budapest és négy kamasz szívén. Mészöly Ágnes tudja, mitől döglik a légy. A bevezetőben sorakozó múltbéli felvillanások bár még a felnőtt olvasók hátán is felborzolják a szőrt – akár ha egy Iñárritu-filmet kezdenénk el nézni – később, segítve a súlyos dolgok emésztését, a nagy sztori lelassul és ráadásul pár igen különböző családból való 21. századi tinédzser hétköznapjainak részleteivel is kényeztet. Igaz, mindegyiküknek, ha kezdettől fogva nem is volt, de előbb-utóbb lesz valami különlegessége, amivel képessé válik akár az egész várost megmenteni a gonosztól.
„Mert ugye Panni a világmegmentő mentalista, Dóra az öccséért küzd, én vagyok a kicsit vicces fickó, aki csak belekeveredett. De Sanyi? – Az apja becsületéért harcol – vette át a blockbuster-stílust Panni, és egyáltalán nem zavarta, hogy még mindig egy fiú karjaiban ücsörög.”
Nem árulom el a titkot, ha elmondom, hogy az ifjaknak egy a velejéig romlott, hataloméhes polgármestert, egy halálközeli élménytől megnyomorodott, bosszúéhes öccsöt és pár lélekrablásra vagy -őrzésre specializálódott lényt kell csak leszerelniük. Nem csupán puszta kézzel és tiszta szívvel. Ahogy a többieké is, úgy Seress Panni kötött kardigános, hosszú szoknyás, csíkos hajú karaktere is ismerős lehet sokunk számára, de azért ne gondoljuk eztán, hogy minden hasonló forma lány képes a teleportra, a gondolatolvasásra vagy az akaratátvitelre. Milyen is lenne akkor a világ? Sőt, elég valószínű, hogy a füstölt húsok, egy jó gyros és a mogyoróvaj is egészen mást jelent a legtöbb lánynak, mint Panninak.
„A fekete csíkokat is csak azért rakom bele, hogy ne úgy nézzek ki, mint a nagyanyám… Szóval megőszültem, de nem úsztam meg ennyivel. Anyám majdnem szívbajt kapott, amikor feltépte a kocsi ajtaját, szépen, értelmesen megkérdeztem, hogy „Anyukám, miért hagytál itt engem?”. Pedig előtte tíz perccel csak azt tudtam mondani, hogy „adie”.
A másik három tiniről mondhatnánk, hogy közönséges srácok – persze, mindegyiknek puttonyában egy zűrös család egy jókora veszteséggel, de amitől Mészöly regényében mégis megtáltosodnak az valami olyasféle csoda, amiben csak azoknak van részük, akik egy bizonyos, megfelelő pillanatban a sötétbe mernek ugrani.
„… de én egy tök átlagos nyolcadikos vagyok, még csak nem is különösebben jó fej, az egyetlen dolog, amire büszke lehetek, hogy viszonylag jó jobbátlövő vagyok. Szerinted sikerülhet?”
Az egymás iránti bizalom lassan bomlik ki, a szolidaritás és az összetartás hamarabb. Ezek nélkül nem sokra jutnának a sok bepiszkolt lépcsőn, sötét kapualjban. A világ összes bűne ki van terítve elénk, de a kamasz éhes, gyorsan fal – az események sebesen pörögnek. (Azért, ha szabad ilyet mondani, én a kiadó által meghatározott ajánlott életkort 12 évtől indítanám.)
A történet sajátságosan budapesti. Jellegzetesen nagyvárosi. Ilyesmik nem történnek meg ennél kisebb helyen vagy, ha igen, nem így. A sűrűn lakott belső kerületek bérházas világában fut össze minden szál. Azaz egész pontosan a Blaha Lujza tér egy társasházában. Akik valaha éltünk Budapesten, úgy ugrunk majd fel a villamosra HB-vel, mintha utánunk is csukódna az ajtó vagy, ha van közünk a Rózsák teréhez, a könyv olvasása után arra járva minden bizonnyal felvillan majd Éva néni végzetes küzdelme Sipeki Zsolttal. Sipeki Zsoltról csak ennyit:
„Ám neki nem azért volt szüksége egyre több erőre, hogy bárkit irányíthasson, az irányítás csak eszköz volt, nem okozott neki különösebb örömet. Viszont régóta sejtette, hogy ha elég sok erőt gyűjt össze, képes lesz elkerülni azt a rémes dolgot, amit az emberek általában halálnak hívnak, és amiben egyszer, nagyon régen már része volt. És ami azóta is, nap mint nap kísérti őt.”
Mi minden köthet össze két testvért? Vagy mi minden választhat el örökre? Lesz egy kávészünetnyi időnk ezen morfondírozni két hajsza között.
A Facebook-nyilvánosság bűvös kútjába is belenézhetünk pár pillanatra, de csak ugyanolyan könnyedén, mint ahogy a szerző is viszonyul a könyvben elénk tálalt kamaszmagánélethez: nem csinál belőle nagy ügyet, hogy jól ismeri, hitelességét nem csapja agyon sem a mértékvesztés, sem kilógó tematika. A nyelvezete mesés, amennyire vénséges fejemmel meg merem állapítani. A percenkénti anglicizmusok és szlengszövegek száma is pont annyi, amennyi általában szokott két hallgatás között. Visszatérve a Facebook-stresszre: a lelepleződés és a megdicsőülés őrjítő párosa itt is szembesétál, de alakjuk eltörpül a valódibb kihívások mellett. Azok mellett, ahol a kérdés még hangosabb és jól érthetőbb: Ki is vagy Te valójában?
Ez a kérdés a végén a srácok száját is elhagyja, ami talán valóban a kamaszolvasókat segíti abban, hogy ezt az egészet egy kicsit könnyebben lenyeljék. De a lelkizésnek – ahogy a regényben is sokszor szerepel, majd csak a győzelem után jön el az ideje.
„HB ötlete volt, hogy üljenek ki a hídra, de a négy üveg cidert Szasával együtt vették. A nap lenyugodni készült, ám a májusi este már a kánikulás nyári időt vetítette előre. Dóra szinte helyből ugrott fel az autókat és a járdát elválasztó vasszerkezetre, aztán Pannit is felráncigálták valahogy, majd kényelmesen elhelyezkedtek egy csapat német fiatal és egy idősödő amerikai pár között. A lábukat lelógatták a Várhegy felőli oldalon, Dóra kényelmesen nekidőlt Szasa oldalának, aztán egy csomó ideig jólesően hallgattak.”
Hogy mi van a kupolákkal? Vagyis mi vagy ki lakozik bennük? Azt az egyet ajánlom, mielőtt felmentek egybe is, a biztonság kedvéért tegyetek fel egy akármilyen napszemcsit!
A Kupolák titka Róka úréknál
-
Akciós termék
A kupolák titkaOriginal price was: 3 990 Ft.3 392 FtCurrent price is: 3 392 Ft.
Cerkabella, 2020
328 oldal
12+ éveseknek
Mi rejtőzhet a budapesti bérházak kupoláiban? Miért szaporodtak meg a városban a furcsa balesetek? Lehet-e mindehhez köze egy híres és gazdag üzletembernek? Hárs Dórát soha nem érdekelték az efféle kérdések: boldog volt az osztály hangadói között kiharcolt helyével és azzal, hogy végre kezdi megszokni a nagyvárosi életet.
Egy átlagosan induló péntek reggelen azonban nyoma vész Dóra ötéves öccsének. Hamar kiderül, hogy a kisfiú eltűnésének a kupolák titokzatos lakóihoz van köze, a lánynak pedig olyan lényekkel és erőkkel kell megküzdenie, amelyek létezéséről addig fogalma sem volt. Ráadásul a siker érdekében együtt kell működnie a legfurább osztálytársával, Seres Pannival – és ez még akkor is komoly kihívás lenne, ha nem szorítaná őket az idő.
Mészöly Ágnes hőseinek a várost fenyegető veszélyen kívül saját előítéleteiket és félelmeiket is le kell győzniük ahhoz, hogy visszatérhessenek megszokott életükhöz – már, ha akarnak az átélt kalandok után.
